A Loofah rendszerint valamit konyhai és fürdőtermékekkel társít. Ez valójában a sokféle felhasználás. A Loofah valójában a sütőtök és az uborkához kapcsolódó ehető gyümölcs. Ez elég népszerű Ázsiában. A gyümölcsöt vertikálisan termesztik, és fákhoz ragaszkodik, így a betakarításkor kevés a gyökere. Ez egy nagyon fenntartható gyümölcs, csak 6 hónapos betakarítási idővel. Ezeket az elemeket figyelembe véve, valamint azt, hogy széleskörű felhasználást tesz lehetővé, a lufa egyedülálló természeti adottságokat kínál, amelyek nagyon érdekesek és meghívják a tervezőket, hogy új felhasználásokat találjanak rá.
Fernando Laposse úgy döntött, hogy kilép a dobozból, és sikerült ezt a lenyűgöző gyümölcsöt felhasználni egy érdekes bútor és tartozékgyűjtemény létrehozásához. Kihasználta a gyümölcs természetes tulajdonságait, amelyek magukban foglalják a könnyűséget, a hőszigetelést és a textúrát, és nagyon érdekes terveket készített. A cement és a fa összekeverésével az eredmény egy jó egyensúly volt, amit a tervező az ő előnyére használt. A lufát először lapították, majd beépítették a szerkezetbe, így az egész részévé vált. Merész választás volt, és az eredmény meglehetősen meglepő volt.
A tervező többféle módon használta a lufát. Például létrehozott egy partíciót, amely a fényforrás közelében elhelyezett diffúz fényt hoz létre, és lehetővé teszi, hogy a partíción keresztül láthassa. Érdekes íróasztal létrehozására is használta a lufát. Ebben az esetben az ötlet az volt, hogy mélységet adjunk hozzá súlyok hozzáadása nélkül, és ez volt a tökéletes anyag erre. A gyűjtemény magában foglalja a csodálatos textúrájú ültetvényes vázák sorozatát, valamint egy sor terrakotta és loofah kombinációt. Összességében ez egy egyedülálló és nagyon merész kollekció, amely kibővíti valamit olyan egyszerű és közönséges észlelésünket, mint a lufa gyümölcse.
